Reggel az órám keltett én meg kicsit se összeszedetten léptem ki az ágyamból aminek eredménye az lett hogy megcsúsztam a papucsomon és majdnem elterültem a padlón.
-Majdnem.-jegyzetem meg magamnak majd a telefonomhoz léptem és kikapcsoltam az ébresztőt,helyette viszont beállítottam valami jó kis zenét,beálltam a tükör elé és megtöröltem az arcom majd megmostam és elvégeztem a szokásos rutint,a főnököm mikor először találkoztunk rögtön azzal kezdte hogy a munkahelyen nem tűri a ribancoskodást és az erkölcstelen dolgokat,elég merev pasi de azért ha kell jó fej,mert a beszélgetés közben mosolygott és nevetett is. Na mindegy.
Én úgy ítéltem meg hogy kész vagyok,felvettem a táskám és elraktam a telefonom és elindultam,bedugtam a fülembe a fülhallgatóm mikor leértem az utcára,körbenéztem és tovább mentem és azon kezdtem el gondolkodni hogy délután mikor vége a munkaidőmnek elmehetnék segíteni a szomszédunkban lévő szervezetnek,akik ilyen hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak meg valamilyen fogyatékossággal szenvedő emberekkel,van ott egy nagyon aranyos kislány aki sajnos Dawn kórus Millynek hívják...már csak miatta is ma elmegyek..persze ha el tudok.Amikor beértem a barátnőm szinte abban a másodpercben a nyakamba ugrott.
-Már azt hittem nem jössz be!!!Unalmas volt nélküled itt 1 év!!Ha ma nem jössz meghaltam volna!!!-mondta.
-Hey nyugi...-mosolyogtam.
-Soha ne akarj kettesben maradni Steevel!Jézusom ah...el se hiszem hogy itt vagy végre.-ölelgetett még jobban.
-De na...kérlek Diana fékezd magad!.-nevettem.
-Dia ha kérhetem.-nevetett.
-Elnézést.-mondtam nevetve.
-Lauren.-szólt egy erős férfi hang,arra felé fordultam.
-Jó napot.-köszöntem és oda sétáltam és kezet fogtam a főnökkel.
-Örülök hogy sikerült még nyitás előtt ideérnie...nos sok sikert.-mondta és ezzel el ki is ment a ajtón de megállt majd a "zárva" feliratú táblácskát lassan átfordította és "nyitva" lett belőle.Megálltam Diana mellett.
-Én kész vagyok.-nevettem.
-Rengeteg helyes fiú van...kicsit szedd majd össze magad tudom nem vagy munkahelyen pasizós...de itt megéri.-nevetett.Na igen..a...barátnőm.
-Hát köszi a jó tanácsot.-nevettem és már jöttek is az első vendégek...vagy ők fogyasztók? vagy miknek lehet őket hívni? na mindegy.Odaadtam fizettek és kimentek,ez a munka nagyon tetszett eddig,egésze 10 óráig teljesen pangás volt és onnan kezdődött meg egy olyan 1,5 órás menet amire nem gondoltam volna.Mindenki csak úgy elkezdett özönleni,már kezdtem összerogyni az utolsó 30 percben.
-Jó napot egy Jeges Caffè Americano-t kérek ha lehet gyorsan.-mondta egy kicsit se szimpatikus pasi aki közben a telefonján beszélt,megcsináltam és letettem elé,kifizette és minden köszönés nélkül elment.
-Hogy lehetnek ebben a világban ekkora tahó emberek.-dobtam le magam mellé a rongyot mivel elfogyott a sor és kicsit végre leülhettem.
-Ahh...ez borzasztó volt.-feküdtem ki teljesen.
-Diana..merre vagy?-nézelődtem,lehet elment wc-re na mindegy,lassan nyugodtan nézelődtem amikor valaki bejött. Kutyával. Szabad ide kutyát behozni? Ah nem érdekel nem fogok senkibe se belekötni az első napomon,odasétált.
-Hello mit a...-mondtam de közbeszólt.
-Te nem Diana vagy...és Hello.-mondta és körbenézett.
-Na látod ez egy remek észrevétel.-mondtam.
-Szóval mit adhatok?-kérdeztem,mire egy halvány mosoly futott át az arcán.
-Caramel Frappuccino-t. Köszönöm.-mondja.Szerintme ez az egy darab amit nem tudok megcsinálni...na jó meg még van a White Mocha Frappuccino. De ne már Diana merre vagy ha kellenél?
-Ohh sajnálom.-mondta Diana mikor megérkezett vissza.
-Végre.-mondta az a valaki,gyorsan odaadta neki a megcsinált italt és a srác el is ment.
-Ez meg mi volt...?-kérdeztem.
-Ugye nem voltál vele bunkó?-kérdezte.
-Már miért is lettem volna bunkó?ÉN?Pont én?-húzogatta a szemöldököm.
-Csak a természetedből adódik hogy néha kicsit ideges vagy.-mondta.
-Oh oké értem.-bólogattam.Na mindegy a nap tovább rész eseménytelenül telt...nem tudtam hogy ki is szállítanak.Mivel nekem volt jogsim és Stevenek ezért elküldtek engem pár csomaggal,el is vittem.Az utolsó ház olyan hatalmas volt.Lassan becsöngettem.Kutya.Ahj annyira szeretnék egy kutyust...de szegényre nem lenne elég időm,lassan nyílt az ajtó.
-Szia itt a...na ne már...-mondtam.
-Hello újra...-mondta a fiú vagy srác. Amúgy most közelebbről is meg tudtam nézni.Hm...helyes.
-Na öm...tessék itt van...-nyújtottam felé,a kutya felugrott és kivette a kezemből.
-Hé..mi a...-néztem furán.
-Hagyjad csak...-mondja fagyosan.
-Én akkor most...megyek...ő..hát...szia...-mondtam.
-Szia.-mondta és becsukta az ajtót, vagy tulajdonképpen rám.
-Hey nyugi...-mosolyogtam.
-Soha ne akarj kettesben maradni Steevel!Jézusom ah...el se hiszem hogy itt vagy végre.-ölelgetett még jobban.
-De na...kérlek Diana fékezd magad!.-nevettem.
-Dia ha kérhetem.-nevetett.
-Elnézést.-mondtam nevetve.
-Lauren.-szólt egy erős férfi hang,arra felé fordultam.
-Jó napot.-köszöntem és oda sétáltam és kezet fogtam a főnökkel.
-Örülök hogy sikerült még nyitás előtt ideérnie...nos sok sikert.-mondta és ezzel el ki is ment a ajtón de megállt majd a "zárva" feliratú táblácskát lassan átfordította és "nyitva" lett belőle.Megálltam Diana mellett.
-Én kész vagyok.-nevettem.
-Rengeteg helyes fiú van...kicsit szedd majd össze magad tudom nem vagy munkahelyen pasizós...de itt megéri.-nevetett.Na igen..a...barátnőm.
-Hát köszi a jó tanácsot.-nevettem és már jöttek is az első vendégek...vagy ők fogyasztók? vagy miknek lehet őket hívni? na mindegy.Odaadtam fizettek és kimentek,ez a munka nagyon tetszett eddig,egésze 10 óráig teljesen pangás volt és onnan kezdődött meg egy olyan 1,5 órás menet amire nem gondoltam volna.Mindenki csak úgy elkezdett özönleni,már kezdtem összerogyni az utolsó 30 percben.
-Jó napot egy Jeges Caffè Americano-t kérek ha lehet gyorsan.-mondta egy kicsit se szimpatikus pasi aki közben a telefonján beszélt,megcsináltam és letettem elé,kifizette és minden köszönés nélkül elment.
-Hogy lehetnek ebben a világban ekkora tahó emberek.-dobtam le magam mellé a rongyot mivel elfogyott a sor és kicsit végre leülhettem.
-Ahh...ez borzasztó volt.-feküdtem ki teljesen.
-Diana..merre vagy?-nézelődtem,lehet elment wc-re na mindegy,lassan nyugodtan nézelődtem amikor valaki bejött. Kutyával. Szabad ide kutyát behozni? Ah nem érdekel nem fogok senkibe se belekötni az első napomon,odasétált.
-Hello mit a...-mondtam de közbeszólt.
-Te nem Diana vagy...és Hello.-mondta és körbenézett.
-Na látod ez egy remek észrevétel.-mondtam.
-Szóval mit adhatok?-kérdeztem,mire egy halvány mosoly futott át az arcán.
-Caramel Frappuccino-t. Köszönöm.-mondja.Szerintme ez az egy darab amit nem tudok megcsinálni...na jó meg még van a White Mocha Frappuccino. De ne már Diana merre vagy ha kellenél?
-Ohh sajnálom.-mondta Diana mikor megérkezett vissza.
-Végre.-mondta az a valaki,gyorsan odaadta neki a megcsinált italt és a srác el is ment.
-Ez meg mi volt...?-kérdeztem.
-Ugye nem voltál vele bunkó?-kérdezte.
-Már miért is lettem volna bunkó?ÉN?Pont én?-húzogatta a szemöldököm.
-Csak a természetedből adódik hogy néha kicsit ideges vagy.-mondta.
-Oh oké értem.-bólogattam.Na mindegy a nap tovább rész eseménytelenül telt...nem tudtam hogy ki is szállítanak.Mivel nekem volt jogsim és Stevenek ezért elküldtek engem pár csomaggal,el is vittem.Az utolsó ház olyan hatalmas volt.Lassan becsöngettem.Kutya.Ahj annyira szeretnék egy kutyust...de szegényre nem lenne elég időm,lassan nyílt az ajtó.
-Szia itt a...na ne már...-mondtam.
-Hello újra...-mondta a fiú vagy srác. Amúgy most közelebbről is meg tudtam nézni.Hm...helyes.
-Na öm...tessék itt van...-nyújtottam felé,a kutya felugrott és kivette a kezemből.
-Hé..mi a...-néztem furán.
-Hagyjad csak...-mondja fagyosan.
-Én akkor most...megyek...ő..hát...szia...-mondtam.
-Szia.-mondta és becsukta az ajtót, vagy tulajdonképpen rám.
